A Switch sín- és kitérőkészítő program használata

(C) 2002 Rüdiger Hülsmann, fordította: Stigisoft

1. Bemutatás

Íme, itt van, a sín, és váltókészítő BVE-hez! Valóra vált az álom, hogy valósághű váltókat hozhassunk létre a BVE-hez. Ezidáig ez rendkívül körülményes munka volt, de most már automatikusan történik: Csak be kell írni a létrehozandó sínszakasz adatait, és ennyi! De ez még nem minden: Lehetséges minden egyes sín fölé felsővezeték beállítása! Ezenfelül, a kész .B3D hasznos információkat tartalmaz a telepítéssel, és a változtatással kapcsolatban.Egy ívkészítő is tartozik a programhoz, hogy minél jobb, kanyarodó síneket készíthessünk.

2. Technikai információk

Ezzel a programmal szinte bármilyen váltó létrehozható. Akár normál, kanyarodó, vagy Y alakú, bármi lehetséges. De meg kell említeni, hogy a program trigonometrikus alapú, tehátigazából nem a kanyar, hanem az X-tengely értékét számítja ki. Ha túl éles a kanyar, ettől az kissé szűkülni fog, mert a sínek átlósak, de mindig ugyanaz az X-érték a közöttük lévő távolság. Az alábbi kép jól szemlélteti a problémát:

Most már láthatod, hogy hogyan működik a program: A jobb oldali sín nem kanyarodott, hanem elcsúszott. Ez természetesen a nyomtáv csökkenését okozza. Habár ez csak nagyon éles kitérő-sugárnál vehető észre, a képen ez 63 méter. Ha a kitérő sugara nagyobb, mint 150 méter, ez a hatás már alig látható. Amúgy sem ajánlatos az ennél kisebb rádiusz, mivel ebben az esetben a váltó nagyon ferde lenne, esetlenül nézne ki . A váltó 5 méteres részekre van osztva, úgyhogy a kitérő nagyon finom kanyarú 150 méternél nagyobb sugár esetén.

3. A program funkciói

Miután elindítottad a programot, két nyelv, az angol, és a német között választhatsz. Most jön a főmenü. Itt kiválaszthatod a létrehozandó objektum fajtáját. Kanyart, váltót, vagy három fajta kereszteződést választhatsz.

3.1 Kitérő létrehozása

Az alábbi paramétereket kéri a program sorrendben:

– A kitérő hossza (a)
– A jobb oldali sínpár X-értékét (b)
– A bal oldali sínpár X-értékét
– Az utazás irányát (hogyan áll a váltó) (c)

– Vezetősín (d)
– Kiegészítő részek, hogy elérje a 25 méteres hosszt (ha szükséges)
– Jobb oldali felsővezeték
– Bal oldali felsővezeték
– A villanyvezeték magassága
– A tartóvezeték magassága

A kép szemlélteti a különbözőféle lehetőségeket. És most külön-külön az utasítások:

A kitérő hossza:
A kitérő hossza az elejétől a végéig. Azonos a Z-tengellyel, amely egy egyenes sínpárt jellemez, még akkor is, ha a két sínpár ívelt.

A jobb/bal oldali vágány X-értéke:
A két sínpár középvonala közötti távolság a kitérő végénél. Negatív, azaz mínusz értékkel balra kanyarodó kitérőt lehet létrehozninullával pedig egyenes sínt.

A “bal”, és “jobb” fogalmával kapcsolatban: Ezek relatív módon értendők. Ez azt jelenti, hogy ha mindkét ága a kitérőnek balra kanyarodik, akkor az, amelyik jobban kanyarodik balra, az a bal oldali sínpár, tehát annak (matematikai értelemben) kisebb az X-értéke, mint a másiknak, amely pedig a “jobb” oldali ág lesz.

A vasúti sínkereszteződések számítása miatt, a mindkét ág közti távolságnak legalább 1,75 méternek kell lennie, különben a kiágazások nem kereszteznék egymást. Amikor váltókat használunk, emiatt a sínek közötti távolságnak minimum 3,5 méternek kell lennie.

Utazás iránya:
Megmutatja, hogy mi a váltó iránya, hogyan van kapcsolva. Úgy értelmezhető ez az irány, ahogy az előbbiekben megtárgyaltuk a “jobb”, és a “bal” fogalmát. A kitérő iránya nincsen hatással a funkciójára, csak grafikailag fontos, balra kapcsolt váltón is haladhat a vonat jobbra, de azért szebb, ha rendesen, minden egyes esetre külön váltót készítünk, és megfelelő irányt állítunk be Vezetősínek:

A sínkereszteződés külső sínein belül található síndarabok. Minden váltón van ilyen, de ennek ellenére lekapcsolhatod őket, mert grafikai hibák merülhetnek fel kettős váltók esetén.

Kiegészítő szakaszok:
Ha olyan kitérőt hozol létre, amelynek hossza nem 25 méter, vagy annak többszöröse, hozáadhatod a hiányzó métereket egészen a következő 25 méter
végéig. Ha az egyik elágazás egyenes, hozzáadhatod a kiegyenlítő részeket a kitérő elejénél, vagy végénél, ellenkező esetben csak az elejénél.

Felsővezeték:

A felsővezetékeket külön külön lehet létrehozni a jobb, és a bal oldali kitérőágra. A tartóvezeték, és az elektromos vezeték magassága is külön állítható.

És végezetül, beírsz egy fájlnevet (maximum 8 karakter), amely majd az elmentett fájl neve lesz. A fájlnevet a kiterjesztés (.b3d) nélkül kell megadni, azt majd a program automatikusan hozzáadja.

3.2 Kereszteződés létrehozása

Ahhoz, hogy kereszteződést hozhass létre, ugyanazokat a paramétereket kell beírnod, mint egy kitérő esetében. Az egyetlen különbség abban van, ahogy az utazás irányát állítjuk be:

Három lehetőség közül választhatunk:

1. normál sín, egyenes
2. normál sín, elágazás
3. kereszteződő sínek

Ha egy egyszerű kereszteződést akarsz létrehozni, természetesen nem kell beírnod az irányt.

3.3 Ív létrehozása

Természetesen ez sokkal egyszerűbb, mint egy kitérő elkészítése. Két lehetőség van erre:

A sugár megadása:

Így az ív sugarát írhatod be. Ez főleg akkor hasznos, ha egy meghatározott sugarú ívet szeretnél létrehozni. A sugárnak legalább 150 méteresnek kell lennie, különben az elkészült ív pontatlan lenne. Az 1500 méternél nagyobb sugarú ívek pedig már egyenesnek tűnnek.

Az X-érték megadása:

Ez a funkció nagyon hasonló ahhoz, ahogy a kitérőknél az elágazást meghatározzuk. Tehát ezzel egyenlő, de ellentétes irányú íveket készíthetünk a kitérők elágazásához.

Kifordítás:

Ahhoz, hogy a BVE-hez létrehozzunk egy ívet, a sínnek saját hajlási szögében kifelé kell hajlania. Ez automatikusan is véghezvihető, ezáltal a kész ívet rail(x) objektumként használhatod.

4. Rework and installation

Amint az elején szó volt róla, a program minden szükséges információt beleír a B3D fájlba. A szög és a sugár megadása a váltók esetében nagyon fontos, mivel ezeket az értékeket be kell írni a pálya fájljába (a .csv kiterjesztésűbe). Ezenkívül, a .B3D fájl fejléce tartalmazza az összes fontos létező és nemlétező paraméterét az adott objektumnak.

A forráskódban utalások találhatók az objektum különálló részeire, mint például sínek, vezetősínek, stb. Így nagyon gyorsan és egyszerűen megtalálhatod, és megváltoztathatod a szóban forgó részt. Például nem okozhat problémát egy sínszakasz fölötti felsővezeték későbbi törlése.

Egy másik sokat használt módosítás a rozsdás sínek létrehozása. Ehhez a megfelelő sín színét 85,50,50-re kell állítani és az y-értéket -0.01-re, így tehát a rozsdás sínek a használtak (nem rozsdásak) alá kerülnek, és nem takarják el azokat, nem okoznak apró grafikai hibákat.

Természetesen az aljzat, és a talpfák textúrája (mintázata) is megváltoztatható, ha átírjuk a forráskódban a fájlneveket. Ez a program már eredetileg is tartalmaz kétféle textúrát.

5. Problémák, és jövőbeni fejlesztések

A program legfőbb problémája lineáris felépítése. Ez azt jelenti, hogy mindig be kell írni az elkészítendő objektum minden egyes tulajdonságát. Nem lehetséges továbbá már elkészült sínek, kitérők, stb. betöltése a programba abból a célból, hogy töröljünk belőle, vagy változtassunk rajta. Lehetséges, hogy a jövőben ezen javítani fogok.

Ezenfelül, a program nem “hülyebiztos”. Összeomlik, ha például egy szám helyett betűt írsz be. De a legtöbb esetben egy hibaüzenet jelenik meg, és újra próbálkozhatsz.

6. Szerzői jogok

Mint megszokott, ez a program az enyém, és az is marad, rendben?

A program bárminemű módosítása tilos.
A program segélyével létrehozott objektumok nem tartoznak a szerzői jogok hatálya alá, úgy módosítod, és adod ki őket, ahogy akarod.
Nem vállalok felelősséget semmilyen, a program által okozott problémáért.

Erről ennyit, kellemes építgetést!
Rüdiger Hülsmann, 2002.02.01.

http://www.ruedes-bve-seite.de

Villanypostát ide küldhettek: r.hulsmann@gmx.de

Hozzászólások lezárva.